Megpróbálom a tojást a számba tuszkolni, hogy kizárjam az idegességem, a kúszó szorongást, ami átveszi az uralmat az érzékeim felett, de aztán lenézek a remegő kezeimre, és nem tudom tovább színlelni. Túl csendes a ház. Túl hatalmas. Túl világos. Emlékeztet arra, amikor először beköltöztem. Fojtogatott, ahogy anyám a nyakamba lihegett, követelve, hogy normális tizennyolc éves legyek, bármit is ért
![Szerelem első kóstolásra [A mostohaapja kedvence]](/_next/image?url=https%3A%2F%2Fcos.ficspire.com%2F2025%2F07%2F15%2F4e9433179fd643f0b05a3a43750e8698.jpg&w=384&q=75)















