– Mondta neked akkor, hogy a tiéd? – köszörülöm meg a torkomat. Amire szükségem van, az az, hogy kitisztítsam a fejemet, ha az egyáltalán lehetséges. – Nem. Őszintén szólva, nem hiszem, hogy sokra emlékszem abból az időszakból. Épp a szakítástól tántorogtam, állandóan be voltam tépve, úgy buliztam, mint egy vadállat. Mindent megtettem, hogy elfelejtsem. Aztán visszajött, és lényegében megmutatta,