Amikor Amélia elhagyta a házát, úgy döntött, egyelőre az apjához megy, még akkor is, ha az apja utálta. Nem volt más hova mennie, ezért lenyelte a gyűlöletet, amíg a saját otthona rendbe nem jön. Amélia sóhajtott, miközben egy újabb poros ládát tolt el a padláson. A régi szoba évtizedek óta elfeledett holmikkal volt telezsúfolva. "Miért egyeztem bele ebbe?" – motyogta magában, miközben pókhálót sö