Másnap reggel Amélia korán érkezett az irodájába, abban reménykedve, hogy rendezni tudja gondolatait, mielőtt a nap elkezdődik. Ahogy kinyitotta az ajtót, egy papírdarabot vett észre az asztalán. Összevonva a szemöldökét, felvette. Az üzenet egy ismerős kézírással volt írva, Laurenével. „Beszélnünk kell. Nem akartam, hogy idáig fajuljanak a dolgok.” Amélia szíve hevesen kalapált, ahogy újraolvasta