Egy órával később Amelia Lydia bejárati ajtajánál állt. A ház makulátlan volt, ahogy mindig is, a kertben minden virág tökéletesen nyírva, a tornác foltmentes. Lydia szűkszavú mosollyal fogadta, kezeit idegesen kulcsolva.
– Gyere be – mondta Lydia, félreállva.
Amelia belépett a nappaliba, és megjegyezte a levendula halvány illatát, valamint a kandallópárkányon gondosan elrendezett családi fotókat.
















