Iris:
– Köszönöm, pontosan egykor érte jövök – mondtam a tanárnőjére mosolyogva, aki bólintott.
Leguggoltam a lányom elé, és mindkét kezét a kezembe vettem. – Emlékezz, légy kedves, kislányom. Élvezni fogod a napot, és sok új barátot fogsz szerezni.
– Tényleg? – kérdezte rám mosolyogva. Megfogtam a lányom arcát, és megcsókoltam a homlokát. Nem emlékszem, hogy az anyám valaha is csinált volna ilyet
















