Dean:
– Hova a faszba képzeled magad? – kérdeztem, ráncolva a homlokomat Marianára, aki a kocsi felé tartott, miközben én munkába indultam. Nem voltam hülye, tudtam, hogy neki semmi dolga ilyen korán reggel.
Valamit gyakran elfelejtett, hogy tudom, hova megy és hova nem. Ezt megtanultam észben tartani, miközben óvintézkedéseket tettem azok után, amilyen mutatványokat korábban bepróbált.
– Sajnálom
















