Írisz: Úgy szorítottam a lányom kezét, mintha az életem múlna rajta, a taxi felé terelve, nem akartam beszélni senkivel, sem látni senkit. Jelenleg vak voltam a saját érzelmeimre, és ez rossz dolog volt. Tudtam ezt magamról, de tudtam, hogy el kell fojtanom az érzelmeimet, hogy ne robbanjak fel a gyermekem előtt. Különben nagyon jól tudtam, hogy a dolgok nagyon rossz fordulatot vesznek. Tudtam, ho