Mariana: – Mit akarsz, Arthur? – kérdeztem a bátyámtól, aki bekopogás nélkül rontott be a szobámba. Persze már megszoktam. Neki az volt a lényeg, hogy ne legyek a paraván mögött, vagy Deanéknél, ahol tudta, hogy három szobalány segít öltözködni, és hogy tisztességesen nézzek ki. De ez akkor sem változtatott azon, hogy már az is idegesítő volt, hogy itt van a szobámban. Már így is összetört a szíve