Dean: Teljesen elcsendesedtem, miközben Iris-t néztem, ahogy kijön az irodából, ökölbe szorítva a kezét, miközben próbálta kordában tartani, amit érzett. Tudtam, hogy több, mint egy kicsit dühös, és nem hibáztathattam a dühéért. Megbántottam azzal, amit tettem, és ez tény volt. Én magam építettem ezt fel, és most, hogy szembenéztem a következményekkel, utáltam bevallani, de nem tudtam nem gyűlölni