Iris:
A házam bejárati ajtaja előtt ültem, nem tudtam, hova menjek, elvesztem a gondolataim tengerében, és nagyobb fájdalmat éreztem, mint valaha gondoltam volna. Leginkább dühös voltam, és az volt a baj, hogy ezeket az érzelmeket nem akartam, hogy a lányom lássa bennem. Gyakran harcoltam ellene, mégis itt voltam, gyengülve.
Tudtam, hogy végül a szüleimhez megyek Lillianért. A legutolsó dolog, ami
















