Egy hang szólal meg a hangszórón, tudatva velünk, hogy a végállomáshoz érkezünk. Preston összeszedi a maradék cuccainkat, hogy le tudjunk szállni.
– Fogok ma találkozni emberekkel? – kérdezem bizonytalanul. Vajon ez a végállomás Preston és számomra? Azt mondta, az övé vagyok egyelőre. Mi lesz, ha letelik az az idő?
– Nem. Ez csak az első része az utunknak. – Nem kerülte el a figyelmemet, hogy nem


![Nyers Vágyak [Vágyj Mélyen Utánam]](/_next/image?url=https%3A%2F%2Fcos.ficspire.com%2F2025%2F08%2F26%2F765e393b943340dbb6783beb0a0a4d88.jpg&w=384&q=75)







![Nyers Vágyak [Vágyj Mélyen Utánam]](/_next/image?url=https%3A%2F%2Fcos.ficspire.com%2F2025%2F08%2F26%2F765e393b943340dbb6783beb0a0a4d88.jpg&w=128&q=75)





