Sabrina azonnal mindent megértett. Kiderült, hogy Grace volt az, aki ezt az egészet kieszelte. Néhány napja Grace azt mondta, meglepetéssel készül neki. Sabrina hirtelen melegséget érzett a szíve körül. Nem számított, hogyan bánt vele Sebastian, ebben a rideg világban Grace volt az egyetlen, aki szeretetet mutatott felé. Grace-nek már csak két hónapja volt hátra, ezért az ő kedvéért Sabrinának össze kellett játszania Sebastiannal, és el kellett játszania a boldog menyasszonyt. – Köszönöm, anya! Nagyon tetszik a meglepetés. Nézd, ez az a menyasszonyi ruha, amit Sebastian választott nekem. Jól áll? – kérdezte Sabrina, és megemelte a ruha szoknyáját. Grace alaposan végigmérte a ruhát, és a szeme megtelt könnyel. – Sabbie, nem is gondoltam, hogy ilyen gyönyörű leszel kisminkelve. Sebastiannal mintha egymásnak teremtettek volna titeket! – Grace fülig ért a szájával. És ez nem volt túlzás. Nem csak Grace gondolta azt, hogy Sabrina és Sebastian tökéletes pár, hanem az étterem személyzete is. – Sabbie, én sosem mentem férjhez, menyasszonyi ruhát sem viseltem, ezért annyira szerettem volna, ha te igen, és tisztességesen férjhez mész. De Sebastian nem akart nagy felhajtást a betegségem miatt. Ezért tartjuk itt az esküvőt. Senkit sem hívtunk meg, de legalább megáldhatom a házasságotokat. Így jó neked? – kérdezte Grace bocsánatkérően. Sabrina pontosan tudta, miért nem akart Sebastian nagy esküvőt. Tudta, hogy ez csak egy szerződéses házasság. De nem mondta ki hangosan. Csak mosolygott, és azt felelte: – Nekem az is elég, ha te megáldasz minket, anya. Ha még többen lennének is, úgysem ismerném őket. Sebastiannal fogok élni, nem velük, minek ide ennyi ember? Grace ettől még boldogabb lett. Megfogta Sabrina kezét, és egy smaragdzöld karkötőt csúsztatott a csuklójára. – Az én menyem a legértelmesebb és a legkedvesebb. Boldog vagyok. Így már nyugodtan távozhatok is. Sabrina megszorította Grace kezét, és tettette, hogy mérges. – Anya, ma Sebastiannal az örömünnepünket ülünk, nem szabad ilyeneket mondanod! – Jó, jó, megyünk befelé – nevetett Grace. Sebastian, akinek Sabrina a kezét fogta, szinte semmit sem szólt az út során. Zavartan figyelte Sabrinát. Hogy lehet, hogy ez a lány, aki mindenki mással olyan rideg, az anyjával ennyit beszél, és ilyen boldoggá tudja tenni? Valami megmozdult Sebastian szívében. A pár kéz a kézben sétált, mellettük Grace ült a tolószékben. Így értek fel az étterem legfelső szintjén lévő kis terembe. Minden készen állt, a terem elején egy pap várakozott. Ebben a környezetben Sabrina hirtelen azt érezte, hogy ez az ő igazi esküvője, és valami szent dolog részese. De aztán rájött, milyen nevetségesek ezek a gondolatok. Lehet még valaha igazi esküvője azzal a férfival, akit szeret? Nem valószínű. Ki akarna egy nőt, aki börtönből szabadult, nincs hol laknia, nem talál munkát, és házasságon kívül vár gyereket? Senki. Akkor ezt az esküvőt kell annak tekintenie. Sabrina a pap elé állt, és hallgatta a szavait. Amikor a pap megkérdezte: – Akarod-e te, Sabrina, feleségül venni Sebastian Fordot? Jóban-rosszban, szegénységben és gazdagságban, betegségben és egészségben szereted-e őt, és hű leszel-e hozzá, míg a halál el nem választ? Sabrina határozottan bólintott. – Igen! De a szíve mélyén szomorúság élt. Csendben a babájához szólt: – Kicsim, láttad anya esküvőjét? Lehet, hogy anya soha többé nem megy férjhez, de úgy tekintjük ezt, mintha apát találtunk volna neked, jó? A pap hangja ismét felcsendült: – A menyasszony és a vőlegény gyűrűt cserélhetnek. Sebastian már korábban megvette a gyűrűket. Sabrina nem tudta, jó minőségűek-e vagy sem. Csak követte a protokollt, és gyűrűt cserélt Sebastiannal. Amikor Sebastian megfogta a kezét, hogy ráhúzza a gyűrűt, Sabrina ismét azt az éjszakát érezte. Hirtelen az az érzése támadt, hogy Sebastian az a férfi. – Vőlegény, megcsókolhatja a menyasszonyát! – A pap vidám hangja rángatta vissza Sabrinát a valóságba. Sabrina egy pillanatra elvesztette a lélekjelenlétét. Itt kell megcsókolnia Sebastiant? Hogy tehetné? Nem tudta rávenni magát, hogy két hónap leforgása alatt két férfit csókoljon meg, még akkor sem, ha azt a halott embert soha többé nem látja. Bűntudat gyötörte, és undorodott önmagától. Ösztönösen elfordította a fejét. A távolban Grace azt hitte, Sabrina csak szégyenlős. Szeretettel mosolygott a párra. Sebastian viszont megragadta az arcát, és erőszakkal megcsókolta. Grace előtt nem menekülhetett, nem tiltakozhatott. Az, hogy a karjaiban tartja, ismét arra a halottra emlékeztette. Sebastianban és abban a férfiban is volt valami erőszakos, domináns. A csók után az arca vérvörös lett, Sebastiant pedig különös érzés kerítette hatalmába. Úgy érezte, mintha már találkozott volna ezzel a nővel. Ez a furcsa érzés idegesítette. Az anyja megszólalt mellette: – Kívánom, hogy éljetek boldogan, míg meg nem öregszetek! A szertartásnak, melyen csak a pap és az anya voltak jelen, ezzel vége lett. De az étterem sarkában három alak rejtőzött. Lincoln, Jade és Selene, a család. Nem hagyhatták annyiban a megaláztatást. Selenét szinte őrületbe kergette a féltékenység. A háromtagú család a háttérben tanakodott. Ha Sebastian nem tudja, hogy Sabrina az a nő, aki aznap az életét mentette, miért vette feleségül, miközben két hónap múlva Selenét ígérte meg? Ennek valami oka kell, hogy legyen. Ekkor elhaladt mellettük egy ápolónőnek öltözött nő. Jade odalépett hozzá, hízelgett az ötvenes éveiben járó nőnek, majd látszólag érdektelenül megkérdezte: – Miért tartottak ilyen szerény esküvőt? Még a barátaikat és a rokonaikat sem hívták meg. – Tudja – sóhajtott az ápolónő –, szomorú történet ez. A hölgy fia egy sikeres ember, de már csak két hónapja van hátra. Ezt a menyasszonyt az idős hölgy választotta, de a fiának nem igazán tetszik. De azért teljesíteni akarta az anyja kívánságát, ezért tartottak egy szűk körű esküvőt. Jade nem szólt semmit. Szóval ez az igazság! Elmondta a jó hírt a férjének és a lányának. Selenét még jobban elöntötte a féltékenység. – Hogy tudta Sabrina elnyerni Sebastian anyjának a szívét? Meg fogom keseríteni az életét! Selene elővette a telefonját, és tárcsázott egy számot. – Hayes, segíts elintézni egy nőt. Bármit megfizetek!