Sabrina nem szólt semmit. Már az első pillanatban, ahogy Nigel közeledett, érezte, hogy egy gazdag férfi, aki csak unaloműzésre és a magány elhessegetésére keres valami mulatságot. Sabrina nem engedhette meg magának ezt a játékot, de Nigel megsértését sem kockáztathatta. Erőltetett egy mosolyt Nigelre, majd továbbment. – Szállj be! – Nigel lazán az ablakra támasztotta a karját, majd felnevetett. –