"Lucas?" – szólította meg lágyan Isabella az ajtóban állva, Lucas halványan megvilágított hálószobájának küszöbén. A szobát lágy, sejtelmes fény árasztotta el, az árnyak táncoltak a falakon, miközben Lucas mozdulatlanul állt, tekintélyt parancsoló jelenségként a tér közepén. "Igen, Rózsa?" – válaszolta mély, zengő hangon, miközben kecsesen egy plüss kanapéra ült. "Gyere ide," – parancsolta rekedte