Isabella sietve az ágyhoz rohant, és halkan bebújt a takaró alá. Próbált elmenekülni a hosszan tartó férfias illata elől. Vadul vert a szíve, a hang hangosan visszhangzott a csendes szobában. Rápillantott, és futólag elkapta a tekintetét. – Kényelmetlenül érzem magam miattad? – kérdezte halkan, a szeme az övét kereste. A kérdése váratlanul érte. Tekintetében némi szomorúság rejtőzött, és habozott,