*Adrik* Misa kiment a szabadba. Az arca vörös volt, a szeme pedig könnyes, de jobban nézett ki, mint a bál óta bármikor. Felvontam a szemöldököm. A vállamra tette a kezét, „Keres téged.” – Minden oké, kölyök? – kérdeztem. – Igen, Főnök. Jobban, mint oké. Nem tudom, hogy csinálja, de mindig pontosan tudja, mit kell mondania. Tudó pillantással a vállára tettem a kezem. Bementem, és a konyhában talál