*Adrik*
Végre felhajtottunk a birtokra. Közel volt. Túl közel, tekintve, hogy Sephie velünk volt. Már most tudtam, hogy a földdel tenném egyenlővé az egész várost, ha valami történne vele. Nemrég lépett be az életembe, de nélküle az a gondos önuralom, amit apám helyének átvétele óta építettem, az utolsó leheletével együtt elszállna. Olyanná válnék, mint ő, és a város fizetne.
Kiszálltunk a járműbő
















