Julian letesz a földre, de a karomat nem engedi el. Keze határozottan szorítja a bőrömet, de az érintése nem fáj. Ami igazán fáj, az az, ahogy most rám néz. – Azt kérdeztem, mit művelsz – erősködik, mély hangja szinte karcolja a fülemet. Érzem, ahogy a könnyek el akarják homályosítani a látásomat. – Angelee... – Engedj el! – Próbálok kiszabadulni, de ő csak még erősebben tart, és a testéhez von. A