Mire visszaérek az étterembe, az már szinte teljesen üres, bár van néhány asztal, ahol olyan emberek ülnek, akiket nem érdekel a jelenlétem, vagy a kisírt, duzzadt szemem. Ez mindenképpen megkönnyebbülés, mert pontosan ezt akarom: eltűnni.
Ám szomorúságom nem kerüli el Tyler figyelmét, aki azonnal elmozdul a pulttól, és felém indul. Szipogok, a kezemmel törlöm meg a szempilláimat, és apró, botlado
















