– Tudod… aznap, amikor el kellett hozjalak a bárból, átkozottul felállt tőled a farkam – mondja Julian halkan, szinte rekedten, miközben férfiassága hegyét a bemenetemhez dörzsöli, behatolással fenyegetve. Nem tudok válaszolni neki, ajkaimat csak fojtott nyögések hagyják el. – Olyan kis ravasz voltál, amikor kérted, hogy ne hagyjalak egyedül… tudod te, mit műveltél? Ajkamba harapok, a fejemet rázv