Amint Julian becsukja maga mögött a lakásajtót, veszek egy mély lélegzetet, és lassan felé fordulok; szívem hevesen és kétségbeesetten dobol a mellkasomban. Hirtelen idegesség fog el, és pillangók repkednek a gyomromban. Julian lassan felém sétál, testét árnyak fedik, amelyeket csak az ablakon beszűrődő New York-i fények lágyítanak meg. Az éjszakák itt mindig hosszúak, de az arcáról leolvasható ki