Visszatérve a hálószobába, távol a gyönyör illatától és attól a fülledtségtől, ami elködösítette az elmémet, mély levegőt veszek, a maximumig tágítva tüdőmet, csak hogy aztán élesen kifújjam... Ránézek az ágyamra, és belém hasít a kínzó felismerés, hogy mennyire szeretnék Julian karjaiban elaludni, különösen, ha reggel ő lenne az első, akit meglátok.
De ez csak egy buta álom, amibe nem lovallom be
















