Izabella mosolygott, de a mosolya keserű volt és szomorúsággal teli.
"Nem adtam már eleget?" – kérdezte. "Amikor kicsi voltam, én is a gazdag apámmal akartam maradni, de ő választotta először, ezért hallgattam. Később, amikor a veséje felmondta a szolgálatot, adtam neki az egyiket. És most a férjemet akarja..."
Tekintete megkeményedett, ahogy az édesanyjára meredt. "Mondd meg, miért kell nekem fol
















