Dean: Végigsimítottam a hajamon, ahogy beléptem a házba. A szívem vadul kalapált a bordáimnak, és az utolsó dolog, amire vágytam, Mariana hangjának a hallata volt. De persze, ismertem a szerencsémet, és tudtam, hogy nem fog lecsendesedni, főleg, mert egy ideje nem voltam otthon, és nem vettem a fáradságot, hogy válaszoljak a hívásaira. Ráadásul még csak nem is beszéltük meg, mit művelt az irodában