Iris:
– Mama? – szólt a gyermek, Lillian, belépve a szobámba.
Küzdenem kellett a könnyeimmel, mert még arra sem emlékeztem, ki ez a kislány; de ártatlan tekintetéből és ahogy rám nézett, nem törhettem össze a szívét azzal, hogy nem emlékszem rá.
– Szia, kicsim – mondtam, lehalkítva a hangomat szinte suttogásra. Néztem, ahogy felmászik az ágyamra, és nem tudtam megállni, hogy mosolyra húzódjon a sz
















