Iris:
Hazudni sem lett volna túlzás azt mondani, hogy szenvedtem.
A szívem fájt, és a harag, amit éreztem, mérhetetlen volt, semmihez sem fogható, amit valaha is éreztem.
Még Lillianért sem tudtam elmenni a nagyszülői házba, tudván, hogy ma este jobban gondoskodnának róla, mint én tudnék.
"Iris, nyisd ki a kibaszott ajtót!" – mondta Dean, már tizedszerre kopogva az ajtón ma este.
Azt sem tudtam, h
















