"Nomi, én vagyok az apukád, ne hallgass rá." Henry fel volt háborodva, a szemeiben lévő melegség kihűlt. Mély, rekedtes hangjában olyan uralkodó aura volt, aminek nem lehetett ellentmondani. Öntudatlanul megcsókolta Kis Nomi arcát, hogy a sajátjának nyilvánítsa. Kis Nomi hangulata most jobb lett, de Monique a homlokát fogta a tenyerébe. Ez az ember megint megőrült? Úgy viselkedett, mint egy elkény