Csend honolt a szobában, ahogy Szófia áthúzta Lucán a pólót a bekötözött mellkasán, óvatosan igazgatva, hogy az anyag ne húzza a sebek széleit. Napok óta nem mozdult mellőle, alig aludt vagy evett. Óránként gondozta, mozdulatai figyelmesek, de mechanikusak voltak, mintha a folytonos elfoglaltság valahogy felgyorsítaná a gyógyulását. Luca arca ugyanolyan mozdulatlan volt, mint mindig, a légzése egy