Puffanva dőltem el az ágyamon, szúrós szemmel méregetve őt. Nem igazán vette észre, vagy talán szándékosan hagyta figyelmen kívül. Leült mellém az ágyra, kikötötte a cipőfűzőjét, és kényelembe helyezte magát. Levette a nyakkendőjét, és az íróasztalomra dobta.
Ő ülve maradt, a plafont bámulta, én pedig őt néztem. A haja kissé göndörödött a tarkóján. Kócos volt. Ráfért volna már egy vágás.
– Nem ked
















