Részeg volt, és beszéde kásásan folyt, ahogy megszólalt. Az ágyra zuhant, mintha azonnal aludni készülne, ám egy pillanattal később felült. Én még mindig a lábánál ültem a földön. Furcsa módon jó érzés volt. Békés, sőt. Felnéztem rá, és ahogy ő lenézett térdeplő alakomra, érzelmek hulláma söpört végig rajtam. – Jól vagy? – kérdeztem. Elvigyorodott. – Mi van? Azt hiszed, túl részeg vagyok, Virágszá