Felpattant a szemem, rémület marta a gyomromat. A sikoly, nyers és kétségbeesett, átszakította az álmomat, és felrázott, sötétben kapkodó légzéssel hagyva magamra. Szívem a bordáimnak verődött, mint egy menekülni vágyó, csapdába esett madár. Ez nem az éjszaka ismerős zaja volt, nem az autók alkalmankénti tülkölése, vagy egy mosómedve hívó szava, amihez már hozzászoktam, s ami máskor álomba ringato
















