A pazmántmintás, fényűző ágyfüggöny félig le van eresztve, a résen át pedig romantikus illat szivárog be. Andrea nehezen nyitja ki a szemét. Úgy érzi, mintha szét akarna robbanni a feje, a teste pedig úgy fáj, mintha darabokra szedték volna, majd összerakták volna újra. Mit keres itt? Lebotorkál az ágyról, és mezítláb elindul a sötét, bonyolult mintázatú szőnyegen. Elhagyja a szobát, és a folyosón végigsétál a végén pislákoló fény felé. Benyomja a félig nyitott ajtót, és látja, hogy a fény egy hatalmas, a falon lévő képernyőről jön. Az arca forró vérrel öntődik el, ahogy meglátja a képernyőn látható izgalmas képeket. Egy meztelen férfi és egy meztelen nő heves szeretkezésbe merültek, teljesen megfeledkezve minden másról. A nő gyönyörű, világos és karcsú háttal és szőke hajjal. Hosszú, vékony lábai vannak, és különböző szégyentelen pozíciókba csavarja őket. A videón lévő férfi megragadja az állát, és a kamera felé fordítja a fejét. Brutális pillantással hirtelen lehajtja a fejét a füléhez, és súg valamit. Andrea visszatartja a lélegzetét, de nem hall semmit. Aztán rájön, hogy a film le van némítva. Se nyögéseket, se pirulásra ingerlő nyöszörgéseket nem lehet hallani, de a kép elég ahhoz, hogy Andrea arca lángba boruljon. Az arca annyira vörös, hogy úgy tűnik, szétpattannak az erek. Olyan erősen markolja a fém kilincset, amennyire csak tudja, hogy ellenálljon a vágyakozásnak, hogy beugorjon a videóba, és megfojtsa a nőt. De nem teheti, mert a nő a videón ő maga. A férfi pedig a férje. "Nem csodálatos?" - visszhangzik egy rendkívül baljós hang a nagy és fényűző szobában. A férje a jakquard kanapén ül, háttal neki. Gondosan van levágva a haja, és egy egyedi készítésű öltönyt visel, amely finoman árasztja a hatalmat és a gazdagságot. "Egyáltalán nem. A nőnek borzalmas arca van, a férfi pedig szörnyű abban, amit csinál" - Andrea elfordítja a tekintetét, és úgy válaszol, mintha egy hírhedt és undorító film lenne. Egy mély és zengő nevetés terjed szét a szobában, és a hangja a mellkasában morajlik: "Az igazság az, hogy bemásztál az ágyamba, szétnyitottad a lábaidat, és különböző módokon könyörögtél érte." Az árnyékban keresztbe teszi a lábát, és megforgatja a bort a poharában. Lassan kortyol, élvezve a bort, miközben beszél, élvezve a helyzetet, amiben van. Andrea szerint úgy viselkedik, mint egy perverz. Úgy beszél a perverzségről, mintha egy gyűjthető klasszikus lenne, amit érdemes újra és újra megnézni. Bármelyik normális srác megpróbálna valamilyen módon feloldódni, miközben ilyen erotikus jeleneteket néz. Andrea a férje tarkójára mered: "Akár hiszed, akár nem, bedrogoztak." "Miért higgyem el?" "Higgy, amit akarsz. De mondom, inkább egy holttest mellett aludnék egy koporsóban, mint hogy veled ágyba bújjak." A hangja dühösen remeg. Milyen undorító és öntelt dolog tőle, hogy videót készített a tegnap estéről, majd lejátszotta a nagy képernyőn! Andrea a kanapén túlra néz, és több jogi méretű papírt vesz észre a sötétkék asztalon. A nagy betűkkel szedett "VÁLÁSI MEGÁLLAPODÁS" világosan látszik. Halkan előrelép, hogy ellenőrizze, a papírokat aláírták-e. "Azért vagy ideges, mert nem kértem eleget tegnap este?" - kérdezi hitetlenkedve. "Vagy úgy döntöttél, hogy elcsábítasz azzal, hogy nehezen elérhetőt játszol?" "Gondolj, amit akarsz." "Vagy talán el akarod lopni a spermámat, és teherbe akarod ejteni magad, hogy a feleségemként betöltött státuszod megkérdőjelezhetetlen legyen?" Andrea sóhajt: "Csak alá kell írnod a papírt." Egy aláírás mindent megoldana. Andrea nyújtogatja a nyakát, és meglátja az üres, aláíratlan sort az oldal alján. Bár azt gondolja, hogy hiú és méltatlan arra, hogy a felesége legyen, mégsem írta alá a válási papírokat, ahogy várta volna. "Gyere ide." A férfi Andreára és a válási papírokra néz, és eszébe jut egy durva ötlet. Vigyorgva néz rá: "Két választási lehetőséget adok. Tépd szét a papírokat, vagy kapcsold be a videót." Bekapcsolja? A képernyő kék fénye elönti Andrea arcát a félhomályos szobában. A videón lévő férfi és nő még mindig csinálják, és elég szenvedélyes. Nem akar belegondolni, mi fog történni, ha bekapcsolja; nem kell hallania, hogy tudja, mennyire ösztönösek és provokatívak a nyögéseik. A videón lévő férfi, aki most előtte ül, úgy csinálja, mintha soha nem lett volna még nővel, és annyira kemény, hogy még mindig fájdalmasan érzi. A távirányítóra és a válási papírokra néz az előtte lévő asztalon. Nem habozik. Odasétál az asztalhoz, és felveszi a távirányítót. A hatalmas képernyő abban a pillanatban elsötétül, ahogy kikapcsolja. Bumm! A félig nyitott ajtó kirepül, és két komoly arcú szobalány lép be a szobába rövid, fekete szoknyában. Egy magas arccsontú, középkorú nő lép az élen, és bocsánatkérően meghajol. "Hamilton úr, nagyon sajnálom, hogy ilyen szörnyű hírt kell közölnöm" - mondja -, "Hamiltonné tegnap este elfelejtette bevenni a gyógyszerét, és paranoid és labilis lett. Felhívta az Aitkeneket, és elmondta nekik, hogy elválik Öntől." Andrea és a férje közötti válás komoly ügy a családjuk számára; a házasságot gondosan megszervezték, hogy megerősítsék a családok elit társadalmi helyzetét, és egy válás katasztrofálisnak bizonyulhat. Andrea Aitkensbe születése napjától kezdve azt az ismeretet ültették el, hogy az egyetlen célja az életben, hogy feleségül menjen az egyik Hamilton férfinak. A másik három Aitkens lányhoz hasonlóan neki is ki kellett tűnnie a szépművészetekben, a zongorában, a lovaglásban, az irodalomban és a franciában, többek között, ami megfelelt a jövőbeli Hamiltonné státuszának. Ahogy minden elit család tudja, a Hamiltonok páratlan hatalommal rendelkeznek mind a kormányban, mind a magánüzletben. Hamiltonná válni könnyű, luxus életet garantál, végtelen gazdagsággal. Három évvel ezelőtt a város felső osztálybeli lányai azért küzdöttek, hogy elnyerjék Hamilton úr és felesége tetszését és engedélyét, hogy feleségül menjenek a fiukhoz. Minden fontos család arra ösztönözte a lányait, hogy szerezzék meg a Hamiltonok kegyét, abban a reményben, hogy szövetséget kötnek a hatalmas családdal. Andrea győzött, és az esküvője olyan látványos és kiemelkedő volt, mint egy királyi esküvő. "Válás?" - kérdezi a férje. Végül feláll a kanapéról, és hosszú árnyéka Andreára vetül. A szobalányok megragadják a karját, és arra kényszerítik, hogy mozdulatlan maradjon, és nézze, ahogy lépésről lépésre közeledik, mint egy fantom. Parancsoló jelenléte felerősödik, ahogy közelebb ér. Minden része - a mély, sötét szemek, a sasorru, a telt, szexi ajkak - olyan tökéletesnek tűnik, mintha istenek faragták volna. Fogószerűen megragadja Andrea állát, és megremeg az erejétől. "Szóval nehezen elérhetőt játszol" - mondja -, "kár, hogy segítség nélkül nem tudok felizgulni érted. Talán próbálj ki legközelebb valami mást?" Arra céloz, hogy ő drogozta be tegnap este? Andrea nevet: "Ha tényleg így érzel, akkor nincs szükség arra, hogy megőrizzük ezt a színlelt házasságot. Nem értesz egyet, Hamilton úr?" Andrea viselkedése, amely nem tisztelettudó, sem könyörgő, a szobalányokat lélegzetvételre készteti. Senki sem beszél Lance-szel ilyen szemtelenül. Hamiltonnénak tényleg őrültnek kell lennie, hogy így beszéljen vele. A szobalányok erősebben fogják a karját, készen arra, hogy kivezessék a szobából. Mielőtt Lance válaszolhatna, a komornyik betör, zavartan és kifulladva: "Hamilton úr. Hamiltonné. Kiszivárogtatta a válás hírét, és a sajtó ellepte a bejárati kaput." Lance összeszűkíti a szemét, és az arca veszélyessé válik. Az előtte álló nő felnéz rá, a tekintete félelemnélküli és büszke. Nem látja a múltbeli megszállottságának egyetlen nyomát sem. A törődést és a szeretetet megvetés és gyűlölet váltotta fel. Gyűlölet? Lance kedélyesen elmosolyodik a komornyikra, és fenyegető pillantást vet a feleségére. Ő visszanéz, a szeme tüzes és heves, mint egy vad párduc, amely arra készül, hogy ráugorjon a zsákmányára. Ez a nő megváltozott.