"Ugyanezt mondhatnám rád," mondtam, egy kört rajzolva magam körül. "Megmentettél." Sasha elhallgat. Bármit is akart mondani, nem mondta ki. A boszorkány végre leül és megfogja a kezem. "Köszönöm. Ezt. Adrian olyan nekem, mint egy kisöcs. Kicsi volt még, amikor elvesztette a szüleit, és azóta Sabrina befogadta. Mi gondoskodtunk róla." "Szívesen." Kínosan megveregetem a kezét. Szerencsére hamar elen