Nem sokkal később Marmee belép a szobába egy ezüst tálcával, amitől a gyomrom azonnal ordítani kezd, mint egy vadállat. Még Hunterénél is jobban. Rámosolygok, de a mosolyom azonnal elhal, amikor nem kapok viszonzást. Megszakad a szívem. Marmee mindig mosolyog. Még az első napomon is itt ő volt az első, aki meleg mosollyal fogadott a sok halálos pillantás után, amiért kívülállóként átszegtem a terü