Violetta szeme még mindig Christian kezén pihen, amikor megköszörüli a torkát. Christian ujjai lassan az asztallapra hullanak. Nem igazán merek lélegezni, mert… nos, mert bár nem csináltunk semmi kifejezetten rosszat… Nem volt jó, ugye? Ha a barátomat rajtakapnám ilyenen, pokoli veszekedésünk lenne később. – Jössz már aludni, Christian? – kérdezi Violetta, a hangja feszült. Christian sóhajt, felál