Nem tudom, mennyi ideig voltam abban a hűtőkamrában, igazán nem. Órákig sírtam, azt tudom, aztán valahogy elaludtam – vagy elvesztettem az eszméletem. Nem is tudom, melyik a legjobb szó arra az állapotra. Csak…kikapcsolva. Nem voltam többé a világon.
De visszarántanak a valóságba abban a pillanatban, ahogy meghallom a lakat csörgését. Kitágul a szemem, aztán felkiáltok a vakító fénytől, ami elönti
















