Jade összevonja a szemöldökét, mintha teher lennék. "Sloane-" "Nem. Nem öntheted rám ezt az egészet úgy, mintha az én hibám lenne, hogy elhagyott, amikor öt éves voltam. Csak sikerült rosszabbul éreznem magam, mint valaha az életemben." "Jól van," mondja. "Talán észhez térsz." Rám meredek. "Jól tudsz feltételezni, igaz? Akkor itt egy gondolat. Talán anyám hozzád ment feleségül – egy fiatalemberhez