Hunter tekintetéből tudom, hogy Serenáról beszél. Gyorsan mozgok. A sarkam kopog az aszfalton, ahogy sietve feléje tartok. Nem várok. Megragadom a karját. – Héééj – visít Serena. – Mi a fene? Még csak egy helló sem, és máris elvonsz? – Csak gyere – motyogom. Egy pillanatra megbotlik, de visszanyeri az egyensúlyát. Gyorsan hátranézek, hogy Hunter még mindig a helyén van-e. Furcsa tekintet van a sze