Knox már kint is van az ajtón, mielőtt meggyőzhetném az ellenkezőjéről. Utánafutok, majdnem megcsúszom, ahogy sietek a folyosón. Már félig lent van, mire a lépcső tetejére érek. "Knox!" kiáltom. "Állj meg!" De nem hallgat rám. Teste feszült a dühtől, minden önuralma rég elszállt. Mire átpréselőm magam a hall ajtaján, már kint van, és Joe, az éjszakai biztonsági őr is. Joe csípőre tett kézzel áll,