Kényszerítem magam, hogy egyenesen járjak.
Egyenes háttal. Kihúzott vállakkal. Mintha nem egy vibrátor tartana fogva, ami épp a lábam között lüktet.
Csak a lépcső aljához érve döbbenek rá, milyen ostoba vagyok. Szó szerint van egy lift, ami felvisz a legfelső emeletre.
Egy pillanatig bámulom, aztán megfordulok, odasétálok, és megnyomom a gombot.
Az ajtók szétcsúsznak, és nem tudom eléggé hálás len
















