A kert volt az egyetlen hely, ahol elég csend volt ahhoz, hogy gondolkodhassak. Délelőtt tíz körül a nap már felmelegítette a köves ösvényeket, de egy hideg szellő suhant át a sövényeken, rózsák és levendula halvány illatát hozva. Követtem a kanyargós ösvényt, lépteim lágyan koppantak a kavicson, hagyva, hogy a csend körülöleljen. Alexandra tegnap esti szavai nem akartak engedni. Én tudok bánni Ad