"Csak több időre van szükségem," suttogtam, a hangom alig hallatszott a lágy esti szellő zúgásában. A lábam alatt a macskaköves út egyenetlennek tűnt, tükrözve a bennem dúló zűrzavart.
Ethan pár lépésre állt tőlem, kezeit a kopott bőrdzsekije zsebébe süllyesztve. Egy pillanatig mozdulatlan maradt, mintha a szavaim fizikailag a helyhez gyökerezték volna.
A szája enyhén kinyílt, és láttam, hogy küzd
















