Adora szíve a torkában dobogott, ahogy látta közeledni, sötét öltönye tökéletesen szabott volt, magabiztos járása pedig hidegrázást okozott. Rövid pillantást vetett a teremre, mielőtt a szeme rátalált. Valami átfutott a tekintetén – talán kíváncsiság, vagy gyanú –, de olyan gyorsan eltűnt, ahogy megjelent. Odasétált, és kihúzta a széket, amelyet Mike pár pillanattal korábban hagyott el.
– Adora –
















