Gabriel betolta az ajtót anyja dolgozószobájába, a fa éles hangja visszhangzott a csendes szobában. Mabel a kedvenc karosszékében ült az ablaknál, a nehéz függönyökön átszűrődő fény keretezte. Felpillantott a könyvéből, rezzenéstelen arccal, tökéletes álarcot viselve, mely hűvös önuralmat tükrözött. "Anya, beszélnünk kell," mondta Gabriel, hangja feszült, tartása merev. Nem várta meg a válaszát, b