Sunnyt kerülte az álom. Egy darabig csendben ült a sötétben, hallgatva a hullámok megnyugtató morajlását. Ebben a ritka pihenőpillanatban az elmúlt napok emlékei özönlötték el elméjét. Azonban túlságosan fáradt volt ahhoz, hogy komolyan gondolkodjon bármin is. Melege volt, tele volt a hasa, és viszonylag biztonságban volt. Egyelőre ez több mint elég volt.
Hamarosan Cassia légzésének ritmusa megvál
















