Szinte túlságosan kimerült vagyok ahhoz, hogy észrevegyem, milyen gyorsan elrepül a következő hét. Jesse minden nap korán felébreszt, én pedig Rafe-re sandítok, aki békésen horkol, miközben Jesse kirángat az ajtón a futásunkhoz. Komolyan megdolgoztat, és akkor sem enged, amikor megpróbálom megvesztegetni. – Kérlek – könyörgöm –, odaadom a koronámat – – Minek nekem a koronád? Herceg vagyok – – De a