Luca ajkai épphogy, épphogy súrolják az enyémet, mielőtt felkiáltok és ellököm magamtól. "Luca!" - kiáltom, hátrálva pár lépést, és tágra nyílt szemekkel bámulok rá. "Ó, istenem, Ari!" - kiáltja, a hajába túrva és frusztráltan elfordulva tőlem, összeszorítva az állkapcsát. "Komolyan mondod!? Mi a fenéért vagyunk itt, ha nem fogunk..." "Luca!" - kiáltom újra, toporzékolva és a dühtől teljesen merev