A homokgödörhöz érve már levegőért kapkodok, ahol a nehéz teherháló alatt kúsznom kell. Ez az akadály a pálya utolsó harmadát jelzi, ami azt jelenti, hogy majdnem kész vagyok – de ez az a rész is, ami mindig a legjobban lelassít. Habozás nélkül belevetem magam, és igyekszem a lehető legkeményebben nyomni, anélkül, hogy időt adnék magamnak a habozásra vagy a pihenésre, pedig a szívem hevesen dobog