ALEXANDER. Benyomom az ajtót, a szívem vadul kalapál a bordáim között, ahogy belépek a nappaliba és a lépcső felé veszem az irányt, egyszerre kettőt is ugrok, míg a szoba elé nem érek. Kaleb ott áll előtte, ide-oda járkálva, majd megtorpan, mikor meglát. – Az orvos már pár perce bent van. – Sietve jön oda hozzám, a szeme könnyekkel teli, melyek bármelyik pillanatban kicsordulhatnak, én pedig átkar